Ilyen rossz sajtója az RMDSZ-nek régen nem volt. Most nem a román szélsőségesek támadnak, hanem az a román elitértelmiség, mely az utóbbi esztendőt leszámítva mindig elismeréssel és megbecsüléssel szólt az RMDSZ-politikusokról, és komolyságukat, megbízhatóságukat, jó szakmai felkészültségüket állította szembe a román modellel. A progresszív román értelmiség 22 című lapjában megszólalók feltételezik, hogy a magyar politikusoknak már nem is annyira a kisebbség szolgálata a céljuk, hanem a hatalom megtartása, és ezzel párhuzamosan vagyonosodásuk biztosítása. Rodica Palade a lap vezércikkében a Monica Macovei miniszter elleni RMDSZ-kampányról megállapította, hogy a magyar vezetők képesek kockára tenni másfél évtized során kemény munkával elért hitelességüket is. Monica Macovei korrupcióellenes törvénytervezetei ellen a parlamentben és a kormányban legkövetkezetesebben és leghevesebben az RMDSZ, illetve annak elnöke, a kabinet miniszterelnök-helyettese, Markó Béla tiltakozott, aki szerint az igazságügyi tárca vezetője elkezdte idegességét a magyarokon levezetni. A lap szerint az RMDSZ-nek is megvannak a maga oligarchái. Név szerint Verestóy Attilát említi, aki nemcsak a sajtóra, de a legjelentősebb gazdasági vállalkozásokra is rátelepedett. Kelemen Hunor is rosszul jár a Monica Macoveijel kapcsolatos indulatos kijelentéseiért (,,ha józan volt, vagy ha a miniszter asszony nem mutat fel bizonyítékokat, közönséges hazudozó”). Kelemen politikai pályáját Verestóy támogatta. A hetilap kicsinyes és nevetséges viselkedésnek s megmagyarázhatatlannak tartja Frunda György szenátor álláspontját, aki az emberi jogok szlogenjeinek hangoztatásával támadja Macoveit. Sebastian Lazaroiu még messzebbre ment, szerinte az RMDSZ kétarcúsága azzal magyarázható, hogy az RMDSZ vezetői valójában a liberális párt parancsai szerint cselekednek a parlamentben. /Simó Erzsébet: A korrupció és az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2006. május 22.
Nagyváradon a Festum Varadinum keretében megrendezett Együtt az EU-ba?! című politikai fórumon Markó Béla miniszterelnök-helyettest Lakatos Péter képviselő faggatta. Markó szerint a jelentés egyben figyelmeztetés is. Az RMDSZ elnöke úgy véli, nagyon fontos, hogy a kisebbségi kérdés megjelenik az EB-jelentésben, s az EU elvárja a kisebbségi törvény elfogadását. Az RMDSZ elleni kampányról, Monica Macovei igazságügy-miniszter vádjairól szólva Markó Béla kifejtette: bár minden politikus a korrupció ellen szólal fel, az egészségügyi és tanügyi reformot sürgeti, ezekről nincs mélyreható vita. A magyar kormánnyal való kapcsolatról szólva az RMDSZ elnöke kifejtette: bár a Gyurcsány-kormány programja fontos elveket tartalmaz a határon túli magyarokra vonatkozóan, ezeket még nem bontották le konkrét tényekre. „Szerintem a támogatások formája, mennyisége érintetlen marad” – vélte, majd hozzátette: a Szülőföld Alapot bővíteni kellene, de nem biztos, hogy ezt a költségvetés lehetővé teszi. Az RMDSZ elnöke kitért a régiók átalakítására is. Szerinte erre mindenképp szükség van, mivel a jelenlegi nyolc fejlesztési régió nem bizonyult működőképesnek. Úgy vélte viszont, hogy a régióhatárok módosítására az EU-csatlakozás előtt nem kerülhet sor. A magyar egyetem körüli vitáról szólva Markó úgy vélte, nem az EU-tól kell várni a megoldást. „Ez a mi befolyásunkon múlik. Egy álságos állapot, hisz az egyetem autonómiája ütközik a magyar közösség jogával” – mondta. /Pap Melinda: „Összefogásra van szükség”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2006. június 1.
Románia nyomást fog gyakorolni az EU-ra, hogy az Európa Tanács június 15–16-i ülésén hozzák nyilvánosságra az ország csatlakozási időpontját. Monica Macovei igazságügyi miniszter kifejtette: jó lenne, ha a nyilvánosságra hozatal legkésőbb szeptemberben megtörténne. A május 16-án közzétett országjelentés októberre halasztotta Románia és Bulgária EU-integrációs időpontjának nyilvánosságra hozatalát. Olli Rehn bővítési biztos május 31-én a német parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt Bulgária és Románia csatlakozási szerződésének ratifikálása mellett tette le a garast. Traian Basescu államfő is kedvező hírekkel tért haza párizsi látogatásáról. A francia szenátus elnöke, Christian Poncelet bejelentette, hogy vagy június 30-án, vagy július 10-én Párizs ratifikálja a csatlakozási szerződést. /Sürgeti Románia a csatlakozás időpontját. Bukarest október helyett júniusban szeretne biztosítékot kapni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2006. június 2.
Újabb vereséget szenvedett Monica Macovei igazságügyi miniszter a parlamentben. A tárcavezetőnek nem sikerült meggyőznie a képviselőház jogi bizottságának törvényhozóit a Büntetőtörvénykönyv általa elképzelt módosításáról. A szakbizottság szavazata szerint a gyanúsított megfigyelésének időtartama 120 napos marad, noha az igazságügyi miniszter ezt 180 naposra szerette volna hosszabbítani. Az ügyész által elrendelhető telefonlehallgatások esetében sem fogadták el a képviselők, hogy a megfigyelt személynek három napig rögzítsék beszélgetéseit, elégségesnek tartották az egy napot. Abba sem egyeztek bele, hogy ezentúl az ügyészi határozat legyen elég ilyen megfigyelésekhez. A törvényhozók rögzítették, a bírói határozat élvez elsőbbséget. A képviselők a módosító indítványok közül azt a tárcavezető által megfogalmazott javaslatot is törölték, hogy nyilvános helyen videó- és hangszalagra lehessen rögzíteni a gyanúsítottat. /Macovei újabb veresége a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2006. június 7.
Csak félsikert ért el Monica Macovei igazságügyi miniszter és a Demokrata Párt. A Büntetőtörvénykönyv (Btk) módosítása kapcsán született koalíciós egyezség értelmében június 6-án a képviselőházban elsöprő többséggel fogadták el az új perrendtartást. Macovei az ügyészek munkáját akarta könnyíteni, ezt azonban az RMDSZ és az NLP törvényhozói elutasították amiatt, hogy a nyomozóknak biztosított szélesebb jogkör visszaélésekre ad lehetőséget. Így bírói engedély nélkül az ügyész 48 órán keresztül hallgathatja le a gyanúsított telefonbeszélgetéseit, ezzel szemben Macovei három napos határidőt szabott volna. A nyilvános helyen videó és hangszalagra rögzítés kapcsán Macovei féléves határidőt javasolt, a képviselőház viszont megszavazta, hogy ez az időszak csak négy hónapot tarthat. A lehallgatást és a megfigyelést továbbra is a Román Hírszerző Szolgálat végezheti, a törvényhozók elutasították azt a miniszteri javaslatot, hogy az ügyészség hozzon létre erre szakosodott szakosztályt. /Visszakozott Macovei Btk-módosításban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2006. június 7.
Négyre emelkedett a magas rangú tisztségviselők elleni vádemelések száma. Az idén beindított és Monica Macovei igazságügyi miniszter által életben tartott nagyszabású korrupcióellenes harcban eddig időrendi sorrendben Emilian Cutean Fehér megyei parlamenti képviselő, Serban Mihailescu volt kormányfőtitkár, Marian Oprisan Vrancea megyei tanácselnök és George Copos volt miniszterelnök-helyettes korrupciógyanús dossziéját továbbították a bírósághoz. Copost azzal vádolják, hogy a Lottó Társaság elnökével, Nicolae Cristeával együtt több mint egymillió euróval károsították meg az államot. A Konzervatív Párt egyelőre nem vonja meg politikai támogatását Copostól, aki szenátor. Az eddig bíróság elé került személyiségek közül hárman a Szociáldemokrata Párthoz tartoznak, egy pedig a Konzervatív Párt tagja. /Copos is a bíróságra került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2006. június 20.
Az RMDSZ nem érzi jól magát a koalícióban, az előre hozott választásokat azonban nem kívánja, kitart saját programja mellett, még akkor is, ha ilyen ritmusban év végéig sem lesz kisebbségi törvény, jelentette ki ha Markó Béla elnök, a vele készült beszélgetésben. A koalíció mint szövetség, nagy eséllyel tart a csőd felé. Vita van a jogállamiság kérdésében, a parlament, a kormány és az elnöki hivatal viszonyáról, a pénzügyi és az egészségügyi reformról, az infrastrukturális fejlesztésről. A koalíciónak nagy vesztese az RMDSZ lehet, mert ha a koalíció jól működött volna, akkor már rég lenne kisebbségi törvény, és az észak-erdélyi autópálya egy része is megépült volna. Monica Macovei igazságügyi miniszter egy olyan intézményt akar létrehozni, amely nem továbbítja az ügyészségnek az ügyet, hanem ahelyett maga jár el, ezzel az RMDSZ nem ért egyet. /Gujdár Gabriella: Kormánykoalíció, kohézió nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2006. június 21.
A politikai hatalom beavatkozik az igazságszolgáltatás munkájába, állította Frunda György RMDSZ-szenátor. A beavatkozás egyik módja, szerinte az, ahogyan az ügyészeket kinevezik. Ezért kidolgozott egy törvénytervezetet, amelynek központi eleme, hogy ne az igazságügyi miniszter javasolja az államelnöknek az ügyészeket kinevezésre, hanem a Legfelsőbb Bírói Tanács. Az RMDSZ-en belül sem egyöntetűen támogatott tervezetet – Toró T. Tibor a képviselőházi szavazáson is tartózkodott. A június 20-i képviselőházi vitában a képviselők nagy része Frunda György javaslatát támogatta, de mivel kétharmados többség kellett az elfogadásához, a tervezet mégis elbukott. A törvénytervezet esetében a döntő ház a szenátus, és Frunda reméli, hogy itt megszerzi a szükséges szavazatszámot. Frunda tervezete vita tárgyát képezte az RMDSZ frakcióülésen is. Toró T. Tibor képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor kifogásokat fogalmazott meg Frunda tervezetével kapcsolatban. Toró Tibor egyike volt annak a tíz képviselőnek, akik a szavazáson tartózkodtak. Monica Macovei miniszter szerint Frunda tervezete alkotmányellenes. /Isán István Csongor: Frunda György-Monica Macovei csörte az igazságszolgáltatás reformja kapcsán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
2006. június 22.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az általa vezetett politikai alakulat támogassa a kormány megbuktatására irányuló szociáldemokrata bizalmatlansági indítványt. A konzervatívok Monica Macovei igazságügyi miniszter menesztését is követelik, és a kormánykoalícióból való kilépéssel fenyegetőznek. /Voiculescu és Geoana megbuktatná a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2006. június 29.
A Szekuritáté megmaradt az Igazságügyi Minisztérium belső hírszerzésében. A rabokat is törvénytelenül kihallgató, nagyrészt a szeku embereiből álló szolgálat felszámolás alatt áll, de a személyzet a rendszerben marad. Munkamódszereik sem igazán különböztek sokkal a szekusokétól – emlékezett vissza az Igazságügyi Minisztérium keretén belül működő SIPA (Belső Korrupcióellenes Szolgálat) embereivel való találkozására a marosvásárhelyi börtönben raboskodott egykori elítélt. A SIPA fő feladata a börtönökben büntetéseket töltőktől való információgyűjtés volt, az igazságszolgáltatásban elkövetett korrupciós esetek feltárása érdekében. Aki ismeri egy börtön belső viszonyait, az nagyon jól tudja, hogy mennyire lehet megbízható az olyan információ, amit a raboktól őrzőik gyűjtenek össze” – mesélte egy neve elhallgatását kérő volt rab. A fogoly egy csomag cigiért szinte bármit elmond, amit hallani akarnak tőle. A „besúgó osztályként” emlegetett ügynökség felszámolás alatt áll. Ennek ellenére a marosvásárhelyi börtönben még fenntartanak egy irodát is. A SIPA emberei továbbra is bejárnak a börtönbe. A Börtönigazgatóságon megerősítették: az Igazságügyi Minisztérium belső hírszerző szolgálataként emlegetett SIPA ügyosztály még mindig létezik. A SIPA felszámolásának már le kellett volna zárulnia, de a minisztérium halasztást kért. A „besúgó osztály” felszámolásában a tét az archívumok megszerzése. A SIPA-t 1997-ben hozta létre az akkori igazságügyi miniszter, Valeriu Stoica. Létrehozása eleve alkotmányellenes volt, mert egy ilyen szolgálatot nem lett volna szabad létrehozni és működtetni miniszteri határozat alapján. A szociáldemokrata kormányzás alatt sem helyezték törvényes alapokra a működését, csupán átkeresztelték. Cristian Diaconescu PSD-s igazságügyi miniszter a DGPA (Korrupcióellenes Védelmi Ügyosztály) nevet adta neki, a működését azonban nem törvényben szabályozzák, hanem kormányhatározatban. A 637/2004-es kormányhatározat alapján a DGPA országos börtönigazgatóságot, valamint a bíróságokat érintő, a nemzetbiztonságra vonatkozó információkat megszerezheti, feldolgozhatja és felhasználhatja. Ezzel az átkereszteléssel a szolgálat nemcsak más nevet, hanem kiterjesztett hatásköröket nyert. A „besúgó osztály” közvetlenül a miniszternek számolt be tevékenységéről. A DGPA alkalmazottai hatvan százalékban a volt Szekuritáté reaktivált embereiből kerültek ki. A szolgálat egyik parancsnokáról a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) ki is mutatta, hogy politikai rendőrségi feladatokat látott el 1989 előtt. Marian Ureche parancsnoksága alatt a DGPA nem mutatott be tevékenységéről egyetlen jelentést sem a parlament védelmi bizottságának. A börtönöket felügyelő igazgatóság többször is jelezte, hogy a DGPA tudtuk nélkül folytat információszerző tevékenységet a börtönökben. A szolgálat emberei speciális igazolvánnyal vagy titkosügynökök és informátorok beszerzésével behálózták a börtönöket. A szolgálatnak irodái voltak a börtönökben, kihallgattak embereket, nyomást gyakoroltak rájuk, hírszerző tevékenységekhez használták fel őket. A civil szervezetek képviselőjeként akkor a jelenlegi igazságügyi miniszter, Monica Macovei is követelte ennek a szolgálatnak a beszüntetését. A kihágások sora nagyon hosszú, a DGPA a javítóintézetekben is folytatott tevékenységet. Kiskorúaktól csikartak ki a szüleikre, rokonaikra vonatkozó információkat. De bírák és ügyészek megfigyelésével is foglalkoztak. Az eddigi titkosügynökökből egyszerű börtönőrök válhatnak. Azért csak válhatnak, mert Alexandru Serban, az országos börtönigazgatóság vezetője a közelmúltban javasolta egy, a SIPA-hoz hasonló hírszerzési szolgálat létrehozását az igazgatóságon belül, csak „más működési elvek mentén.” Amennyiben a miniszter elfogadja ezt a javaslatot, akkor a börtönkápók újra akcióba lendülhetnek. /Felszámolás alatt van a SIPA, de az ügynökök a rendszerben maradnak. Aktívak maradtak a szeku börtönkápói. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
2006. augusztus 1.
Tariceanu kormányfő bejelentette: ha a minisztereknek nincs bátorságuk véghezvinni a kormányátalakítást, elvégzi azt ő maga, úgy, hogy a koalíción belüli erőviszonyok nem fognak megváltozni. Tariceanu szerint alapos szerkezetváltásra van szükség: elsősorban az államtitkárok és a kormány szintjén működő hivatalok és ügynökségek számát kellene csökkenteni. Tariceanu javaslatának eredményeképpen számos tevékenység a megyei hatóságokhoz kerülne, ami növelné a közigazgatás hatékonyságát, és a csatlakozás utáni időszakban megkönnyítené a különböző uniós pénzalapok felhasználását. Főleg a Demokrata Párt miniszterei, nem értenek egyet a kormányfő szándékával. Monica Macovei igazságügyi miniszter például közölte: továbbra is igényt tart mindhárom államtitkárára. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy véli: az átalakítás előtt feltétlenül tárgyalni kell a miniszterekkel is. A kormánykoalíció vezető politikusai tárgyaltak a kormányátalakításról, és egyetértettek abban, hogy a módosítás nyomán az államtitkárok száma a jelenlegi 82-ről 51-re csökkenjen, a DP-nek 14, a NLP-nek 20, az RMDSZ-nek és a KP-nek pedig 8–8 államtitkára legyen. A DP nem vett részt a megbeszéléseken. /Tariceanu bekeményít kormányátalakítás-ügyben. Egyetlen államtitkárukról sem mondanának le a DP-miniszterek állampolgárságért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2006. augusztus 19.
A Monica Macovei igazságügyi miniszter által bemutatott kritériumok, valamint a civil szervezetek javaslatai alapján módosították a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, a soron következő kormányülésen megvitatják azt – nyilatkozta Marius Oprea, a kormányfő biztonsági szaktanácsadója. Hozzátette, a nemzetbiztonsági törvények mindaddig közvita tárgyát képezik, amíg a parlament el nem fogadja őket. /Véglegesítették a nemzetbiztonsági törvényeket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2006. szeptember 7.
Ismét az RMDSZ-t támadja Monica Macovei igazságügyi miniszter, szerinte az RMDSZ a korrupcióellenes harc fékezésével az integrációt veszélyezteti. A Konzervatív Párt (PC) kezdeményezte, s az RMDSZ támogatta a törvénytervezetet, mely szerint az ügyészségek vezetőségét nem az igazságügyi miniszter, hanem a Legfelsőbb Bírói Tanács jelölné ki. A javaslatot elfogadta a szenátus jogi bizottsága. /Újabb RMDSZ-Macovei csörte. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2006. szeptember 7.
Teoctist, az ortodox egyház pátriárkája, az egyház szinódusának nevében tiltakozó levelet küldött a szenátus állandó bizottságához, amelyben kéri, hogy az egyházi elöljárókat töröljék az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) felállításáról és működéséről szóló törvénytervezetből. Az egyházfő úgy véli, hogy az elöljárók vagyonának ellenőrzése, illetve a vagyonbevallási kötelezettség súlyosan sértené az ortodox egyház és a többi felekezet autonómiáját. Teoctist pátriárka úgy véli: az államnak nincs joga alkotmányellenes módon beavatkozni olyan ügyekbe, amelyek mind a világi, mind az egyházi törvények szerint csakis az egyházra tartoznak. Monica Macovei igazságügyi miniszter azonban kitart a törvénytervezet vonatkozó előírása mellett. A tárcavezető szóvivője kijelentette: az a tény, hogy a főpapok vagyonát az egyház örökli, nem mentesíti őket az állami ellenőrzés alól. /Teoctist nem kér a vagyonellenőrzésből. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2006. szeptember 12.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke kijelentette, elkezdi az eljárást Traian Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében. „A végsőkig fogok harcolni a románok méltóságának megvédéséért egy felkészületlen államelnök ellen” – mondotta Voiculescu. Ugyanakkor Voiculescu arról is beszámolt, hogy olyan dokumentumokkal rendelkezik, amelyek azt tanúsítják, hogy Monica Macovei igazságügyi miniszter együttműködött az egykori Szekuritátéval.- Két hét maradt még az országjelentésig, és nem akarom azt, hogy az Európai Unió lássa, Romániának egy olyan igazságügyi minisztere van, aki „politikai rendőrséget” folytatott – mondotta Voiculescu. /Dan Voiculescu az államfő felfüggesztését kezdeményezi. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
2006. szeptember 13.
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az RMDSZ olyan feddhetetlenségi törvényt akar, amely nem korlátozza az emberi jogokat. Az RMDSZ mindenképpen megpróbálja érvényesíteni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezet módosítását célzó javaslatait, de akkor sem szavaz majd a jogszabály ellen, ha indítványait nem fogadja el a képviselőház, jelentette be. „Mi azt nem fogadtuk el, hogy létrehozzunk az igazságügyi rendszeren kívül egy olyan intézményt, amely bárkinél házkutatást végezhet, megfigyeltetheti vagy lehallgathatja az illető személyt, tehát különböző nyomozási vagy bűnüldözési tevékenységet folytat” – részletezte az RMDSZ-elnök. A törvény kapcsán az RMDSZ és Monica Macovei igazságügyi miniszter között kirobbant, hónapok óta tartó konfliktushoz az is hozzájárult, hogy Macovei Brüsszelbe azt az üzenetet vitte: az RMDSZ egyáltalán nem akarja az ANI létrehozását. A képviselőház jogi bizottsága múlt héten több, az RMDSZ által támogatott módosító javaslatot fogadott el az ANI-törvény kormány által előterjesztett változatára vonatkozóan. Márton Árpád képviselő javaslatára kikerült a törvényből az a kitétel, amely Macovei szerint az ANI legfontosabb feladata lenne: a magas rangú köztisztviselők konkrét vagyonának ellenőrzése. A módosított változat szerint a feddhetetlenségi ügynökség csupán a köztisztviselők, saját felelősségre adott vagyon-, illetve összeférhetetlenségi nyilatkozatát ellenőrizheti. A módosítások miatt Macovei bejelentette, nem tekinti sajátjának a törvénytervezetet. /Gujdár Gabriella: Veszélyben a jogállamiság. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2006. szeptember 15.
Romániában jelenleg néhány kulcsfontosságú intézménynek nincs vezetője. Ideiglenes kinevezéssel irányítják a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot /SIE/. Legújabban a védelmi tárca vezetőjét is felfüggesztették, és továbbra sincs legfőbb ügyésze az országnak. Vannak viszont végeláthatatlan viták arról, hogy melyik tisztséget ki töltse be. A viták közben az országot lassan kézi vezérléssel irányítja néhány ügyes ember. Teszik ezt a demokráciára hivatkozva, a jogállamiságot hangoztatva. Monica Macovei igazságügyi miniszter kirohanásai azt igazolják, hogy igyekszik megtartani az igazságszolgáltatás talán legfontosabb ágát, az ügyészséget. Európa pedig sztárrá avatta az igazságügyi minisztert, és szót sem ejt az államfő – eredeti megnyilvánulásairól. /Simon Judit: Csodaország. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2006. szeptember 20.
A koalíciós pártok megegyeztek: megszavazzák az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény tervezetét, abban a formában, amelyben Monica Macovei igazságügyi miniszter javaslatát a kormány elfogadta. Kelemen Hunor képviselő elmondta: bár a RMDSZ Szövetség továbbra is fenntartja kifogásait a Macovei-féle tervezettel kapcsolatban, „minimális módosításokkal” megszavazza a jogszabályt. „Nem vállalhatjuk annak a felelősségét, hogy a mi segítségünkkel újabb politikai rendőrség jöjjön létre” – nyilatkozta Kelemen Hunor. /Sz. L.: Megegyezés született a Feddhetetlenségi Ügynökségről. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
2006. október 5.
Igazságügyi minisztériumi kérésre október 4-én elhalasztották az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vitáját a képviselőház jogi bizottságában. A híradásokban elhangzott, hogy tervezet ellenzői a korrupcióellenes harc fékezői, illetve hogy a törvényt az Európai Unió kéri. Kelemen Hunor szerint „Monica Macovei igen jól kommunikál kifelé”, ezért a közvélemény egyszerűen elsiklott afelett, hogy a törvény célkeresztjében elsősorban nem a parlamenti képviselők állnak. Szerinte közel ötmillió embert érint ez a törvény. Az RMDSZ kifogásolja, hogy az ANI névtelen feljelentések alapján indíthat vizsgálatot. „Ilyen sehol a világon nincs „ – hangsúlyozza Kelemen Hunor. /Macovei becsapta Brüsszelt. A reformok hiányát leplezi a Feddhetetlenségi Ügynökség. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2006. október 7.
– Túlreagálták a székely polgármesterek együttműködési nyilatkozatát a politikusok – vélekedett sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célkitűzései között természetesen szerepel az autonómia. A szenátor nem ért egyet a Konzervatív Párt (KP) által Monica Macovei igazságügyminiszter ellen folytatott lejárató hadjárattal. Azokkal az értelmiségiekkel szimpatizál, akik a Ziua napilapban közzétett nyílt levélben kérték Tariceanu miniszterelnököt, határolódjon el Dan Voiculescu Macovei ellenes nyilatkozataitól. A szenátor aggodalmát fejezte George Maior újdonsült titkosszolgálati vezető miatt, akinek közismertek kapcsolatai az olyan személyiségekkel, mint Larry Watts és Ion Talpes. Maior nem szimpatizál a magyar kisebbséggel. /kb: Eckstein kifogásolja az RMDSZ Macovei-ellenes magatartását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 25.
Bogdan Olteanu házelnök visszaküldte a képviselőház jogi bizottságához a feddhetetlenségi ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény legfontosabb cikkelyeit. A házelnök azért döntött így, mert a múlt héten a szaktestület gyakorlatilag a lényegétől fosztotta meg a jogszabályt. A jogi bizottság konzervatív (PC), szociáldemokrata (PSD), nagy-romániás (PRM) és RMDSZ-es tagjai ugyanis leszavazták azt, hogy az ANI a köztisztségviselők és közjogi méltóságok vagyonát és esetleges összeférhetetlenségeit ellenőrizze. Az RMDSZ, a PC és a PRM képviselői háborogva fogadták Olteanu döntését, a liberálisok (PNL) és a demokraták (PD) pedig üdvözölték a házelnök eljárását. Monica Macovei igazságügyi miniszter ismét azzal érvelt, hogy az ANI létrehozását az Európai Bizottság is kérte a legutóbbi jelentésében. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök azzal a felhívással fordult a képviselőkhöz, hogy a kormány által előterjesztett változatban fogadják el a törvényt. /Cs. P. T.: „Újabb kört fut” az ANI-törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2006. november 1.
Október 31-én elfogadta a képviselőház az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását előíró törvénytervezetet. A jogszabály a tisztségviselők, hivatalnokok vagyonellenőrzési módját írja elő. A Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) állt ki a törvény Monica Macovei igazságügyi miniszter által beterjesztett radikálisabb változata mellett, az RMDSZ, a Konzervatív Párt (KP), valamint a két ellenzéki párt közös összefogásának köszönhetően a jogszabály megszelídült. A Feddhetetlenségi Ügynökség alkalmazottai ezek után nem ellenőrizhetik a képviselők, szenátorok és a hivatalnokok vagyonát, csak vagyonnyilatkozataikat vizsgálhatják meg. Az RMDSZ vezetői szerint a tervezet korábbi formája emberi jogokat sértett. A nem kormányzati szervezetek azzal vádolták meg a bővített hatáskörű ügynökség létrehozását ellenző pártokat, hogy politikusaik rejtegetnivaló vagyonnal rendelkeznek. /B. T.: Egyhangúlag elfogadott Feddhetetlenségi Ügynökség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2007. január 12.
Anton Pandrea lett a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) új elnöke. A CSM január 11-i ülésén Traian Basescu államfő már a tisztújító voksolás előtt gratulált az ellenjelölt nélkül induló Anton Pandreának. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvénytervezetet elfogadja a parlament. Monica Macovei igazságügyi miniszter élesen bírálta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, akit a törvénytervezet megtorpedózásával vádolt. Mint elmondta, a törvény megvitatásakor Tariceanu rendszeresen Markó Béla miniszterelnök-helyettes véleményét vette figyelembe, aki ellenezte a jogszabálytervezetet. /Barta Zoltán: CSM ülés: Basescu főszerepben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 30.
Sajtóértesülés szerint a Demokrata Párt (PD) támogatná a kulturális autonómiát meghatározó jogszabályt. Az előzmény, hogy a szenátus jogi bizottságának legutóbbi ülésén az RMDSZ látványosan megváltoztatta véleményét a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. Monica Macovei igazságügyi miniszter szerint az ANI az eddiginél hatékonyabban ellenőrizhetné törvényhozók, miniszterek, közigazgatási vezetők, bírók és ügyészek, illetve egyes közhivatalnokok vagyonát. Az RMDSZ szerint azonban új struktúra létrehozása helyett az ügyészség ilyen vonatkozású munkájának hatékonyságán kellene javítani. A Hotnews című hírportál úgy tudja, hogy az RMDSZ azért módosította véleményét, mert megegyezett volna a PD-vel a kisebbségi törvénytervezet támogatásában. Eckstein-Kovács Péter szenátor cáfolta, hogy ilyen egyezség jött volna létre a PD és az RMDSZ között. /Borbély Tamás: Kiszámíthatatlan a kisebbségi törvény sorsa? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
2007. február 13.
Az RMDSZ nem szavaz Macovei igazságügyi miniszter ellen. A liberálisok, élükön Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel szintén szavaznak az egyszerű bizalmatlansági indítványra. „Mindaddig, amíg kormányon vagyunk, nem szavazunk meg semmiféle ellenzéki indítványt, bárhogyan is vélekedünk Monica Macoveiről” – szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A bizalmatlansági indítványt a Konzervatív Párt nyújtotta be a szenátusba. /Az RMDSZ nem szavaz Macovei ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2007. február 14.
Február 13-án elfogadta a szenátus a Monica Macovei igazságügyi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványt. A kormánypártok is csak tessék-lássék módon álltak ki az igazságügyi miniszter mellett: a liberális-demokrata szövetség 50 szenátora közül csak 44-en voltak jelen. Az RMDSZ világossá tette: politikai szolidaritásból állt a miniszter mögé, akinek azt rója fel, hogy csak az ügyészek hatáskörének szélesítésén fáradozott, az igazságügy átfogó reformját elmulasztotta. A miniszterelnök előre bejelentette: Macovei az indítvány elfogadása esetén is megtarthatja tisztségét. /B. T. : Nem szavazott bizalmat Macoveinek a szenátus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2007. február 22.
Nem köteles meneszteni a kormányfő azon miniszterét, aki ellen bizalmatlansági indítványt fogad el a törvényhozás – döntött az alkotmánybíróság. Eszerint Calin Popescu Tariceanunak nem kell megválnia Monica Macoveitől, noha a szenátusi bizalmatlansági indítvány elfogadása után az ellenzék az igazságügy-miniszter azonnali távozását követelte. Az Alkotmánybíróság döntött arról is: a referendumtörvénynek a képviselőházban elfogadott módosításai alkotmányellenesek. /Alkotmánybíróság: Marad Macovei, bukik a referendumtörvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2007. március 2.
Markó Béla és Tőkés László fényképe uralja a bukaresti Ziua egyik február végi kolozsvári mellékletének a címoldalát. A két fénykép fölött a nagybetűs cím: „A magyar–magyar háború tétje”. A lap szerint a radikálisok és a mérsékeltek legdurvább összeütközése nyomán mindkét fél elveszítheti az Európai Parlamentbe való bejutást, a romániai magyar lakosság pedig kettészakad. A másik cikk a magyar sajtó „moguljait” sorolja fel, mindenekelőtt Verestóy Attila szenátort és rokonait-barátait, üzlettársait. A leglátogatottabb hírportálról, a Transindexről pedig azt írják, hogy azt Verestóytól Kelemen Hunor képviselő vette át. Kinek a márciusa következik? A Román Hírszerző Szolgálaté vagy a Nagy-Románia Párté, amely Székelyföldre vezényelné az Afganisztánból és Irakból visszavonandó román kontingenst, hogy ott harcoljanak a „terroristák” (székelyföldi autonómia-referendumot szervezők) ellen? Vagy a Szociáldemokrata Párté, amelynek elnöke támogatást ígér Calin Popescu Tariceanunak, ha a demokratákat és Monica Macoveit eltávolító kisebbségi kormányt hoz létre, akár az RMDSZ minisztereit megtartva? /Sebestyén László: Kinek a márciusa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 15.
Frunda György szenátor átiratban fordult Monica Macovei igazságügyi miniszterhez. Azt indítványozva, hogy kezdődjék el a közös sírba temetett romániai 1956-os mártírok kihantolása és méltó módon, keresztény szertartás szerinti eltemetése. Ehhez elsősorban kivégzettek sírhelyeinek és személyének a beazonosítására van szükség. Romániában eddig nem történt igazságtétel, még erkölcsi sem, azok esetében, akiket 1956-1960 között elítéltek és kivégeztek. A helyzetet nehezíti, hogy a halálraítéltek és kivégzettek listája nem teljes. Azt biztosan lehet tudni, hogy a kivégzettek között van az a tíz vértanú, akiket a kolozsvári katonai törvényszék halálra ítélt /Szoboszlay Aladár és társai/, további öt személyt életük végéig kényszermunkára köteleztek, másik harminc elítéltet pedig szabadságvesztéssel büntettek. Szoboszlayt és társait 1958. szeptember 1-jén a temesvári börtön udvarán végezték ki és valószínűleg a börtön temetőjében vagy a város temetőjében temették el. A hely, ahol ők nyugszanak államtitok most is, tájékoztatott Frunda. Ezekben az években 24 személyt kivégeztek, emlékeztetett Frunda átirata. /G. G. : Az ‘56-os mártírok újratemetését kéri. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
2007. március 19.
„Szeretném, ha a Feddhetetlenségi Ügynökség már holnap létrejönne. Ez nem Brüsszel vagy az én érdekem, hanem az országé” – mondta kétnapos romániai körútján Franco Frattini igazságügyi biztos, az Európai Bizottság alelnöke, aki az igazságszolgáltatás és a belügy helyzetét felmérni érkezett Bukarestbe. Előzően azonban, március végéig Romániának kell elkészítenie saját jelentését a 2006. december 13-án vállalt kötelezettségei teljesítéséről. A kötelezettségek között szerepel a köztisztségviselők vagyonát ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozása is. Az európai biztos Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel és Traian Basescu államfővel is találkozott. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője belügyekbe történő beavatkozásnak tekintette Frattini kiállását Monica Macovei igazságügyi miniszter mellett. /Cs. P. T. : Frattini kiáll Macoveiék mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
